A pálmalevél olvasásomra sokat kellett várni, de nem volt hiábavaló, vagy eseménytelen. Nagyon sok érzés jött fel, és éreztem, hogy ezek mind, mind egy-egy odavezető út állomásai.
Megéreztem, hogy ezek, az előző életeimből is feltörő érzések milyen sokrétűek, gazdagok. Jó, és rossz, vegyesen jött, de az a tudat, hogy ma végre felolvassák a pálmalevelemet, örömmel, és megnyugvással töltött el. Beléptem a felolvasó szobába, a szentélybe, és nagyon jól éreztem magam. A feleségem is ott volt, és ennek kifejezetten örültem. Megkezdődött a felolvasás, és ekkor egy kinyílt, megváltozott állapotba kerültem.
Nagyon megbíztam az indiai pálmalevél olvasóban, és a magyar tolmácsban is. A beazonosítás után rátértünk a több ezer éves üzenetre, ami nekem személy szerint szlt.
Tudtak rólam, és még annál többet is, mint amit én önmagamról. A jövőmről beszéltek. A felolvasás végén jöttem rá, hogy most már a tudás állapotában vagyok, a jövőmmel kapcsolatban, és így túllátok a nem tudás állapotain.
A felolvasáskor egy egyéni energiát, rezgést, vibrációt éreztem, és azt, hogy a Maharisik nagyon sok áldást, segítséget, gondoskodást, és biztatást küldenek a pálmalevelem adatain át.
Éreztették velem, hogy jó irányba építem az életem, és az embereket segítő munka eredményessége is garantált. Évről, évre kaptam az instrukciókat a jövőmmel kapcsolatban.
A jó párkapcsolat mindig is központi témája volt a felolvasásnak, és ennek nagyon örültem, mert így folyamatosan tudjuk a feleségemmel teremteni a boldog, kiegyensúlyozott, problémamegoldó életünket.
A Maharisik áldásai új irányt, és fordulatot adtak, és nagyon komolyan megéreztem azt, hogy a karma milyen sokat jelent valójában.
Mindenki csak azt látja viszont, amit ő maga is megtett másokkal. Ez a felismerés sokkal toleránsabbá tett, és jobban megértettem a keleti filozófia mélységeit, és magasságait.
Egy ilyen elementáris érzés szükségeltetett ehhez a felismeréshez. Amikor kijöttem a szentélyből, egy megváltozott, újjászületett emberként jöttem ki, és tele voltam bizonyossággal, pozitív erőkkel, hittel, bölcsességgel, amit a Maharisik évezredek távolából öntöttek belém.
Éreztem azt is, hogy azokra is pozitív hatást gyakorolt a felolvasás, akik ott voltak a szentélyben, illetve az épületben, ahol ez történt. Mindenki javult, és gyógyult, csak az által, hogy egy lény megtudta, szinte évekre lebontva, hogy mi vár rá az életben, és azt, hogy az erőfeszítései, merre is vezetik, és sodorják.
Egy újjászületés, ami ott történt, és ez azért fontos, mert az élet a megújulásról, az újrakezdésről, a bizalomról, a hitről, és a szeretetről kell, hogy szóljon.
Azon a napon a Maharisik ezt osztották meg velem, és ezért hála és köszönet nekik. Meg szeretném még köszönni Oszter Tamásnak, és a Vele dolgozóknak azt, hogy ezt felvállalták, és a magyar emberek elsőként juthatnak hozzá a fejlődésüket biztosító információkhoz.
India megnyitotta kapuit, és újra áldásban részesíti az embereket, a Maharisik kegyéből.
Köszönöm. M. I.
Budapest, 2010. 07.14.
